Szibériai görény
 A szibériai hegyi görény, szibériai görény, Kolinsky, vagy himalájai görény (Mustela sibirica) az emlősök (Mammalia) osztályába a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

A szibériai hegyi görény, szibériai görény, Kolinsky, vagy himalájai görény (Mustela sibirica) az emlősök (Mammalia) osztályába a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európa keleti részén és Ázsiában honos. Elterjedési területébe beletartozik Oroszország európai része egészen az Ohotszki-tengerig, innen délre Tibetig és Thaiföld északi részéig él. Előfordul ezeken kívűl Japánban és Tajvanon is, valalmint Szahalin szigetére betelepítették. A Japánban élő állatokat, olykor Mustela itatsi néven külön fajként kezelik.

Elsősorban erdőkben élő faj, többnyire víz közelében fordul elő. Kultúrakövető ragadozó, olykor városokban is megtelepszik.

Megjelenése

A molnárgörény, közönséges görény és a vadászgörény rozsdaszínű rokona. Testhossza 25-39 centiméter, farokhossza 13-21 centiméter, testtömege 360-820 gramm. A hím lényegesen nagyobb és testesebb, mint a nőstény. Bundája télen teljesen rozsdaszínű, sűrű és tömött, nyári szőrzete sötétebb barna és vékonyabb. Pofájának szem körüli része és az orrtükre fekete. A szája körüli rész fehér. Testfelépítése nagyjából megegyezik a közönséges görényével.

Életmódja

Kisemlősökkel, madarakkal, kétéltűekkel és rovarokkal táplálkozik.

Érdekesség

A szibériai görény szőréből kitűnő minőségű festőecseteket készítenek. Az úgynevezett Kolinsky nyestszőr ecsetek a hím szibériai görény téli bundájából készülnek, nem nyestszőrből.

Rokonai

Bár a magyar neve görény, inkább a nyércekkel áll közelebbi rokonságban. A Mustela nemen belül a Lutreola alnembe, a nyércek közé sorolják.